MONÉ Egyesület honlapja -

„MONÉ” MOZOGJ ÉS NÉZZ SPORT ÉS SZABADIDŐ KÖZHASZNÚ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

 

 

 

A „MONÉ” Mozogj és Nézz Sport és Szabadidő Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 63. §-ban biztosított egyesülési jog alapján, valamint az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, és a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvényben foglalt követelményeknek megfelelően az egyesület alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

 

 

 

I.

AZ EGYESÜLET ADATAI

 

1./ Az egyesület neve: „MONÉ”Mozogj és Nézz Sport és Szabadidő Közhasznú Egyesület

Az egyesület rövidített neve: MONÉ Egyesület

Az egyesület székhelye: 2030 Érd, Nyomdász u. 33.

Tevékenysége: Természetjáró, természetvédő, kulturális és sport tevékenység, versenyszervezés

 

2./ Az egyesület jogállása, képviselete

Az egyesület jogi személy, közhasznú szervezet, képviseletére az elnök önállóan, a másik két elnökségi tag együttesen jogosult. Az egyesület jegyzése akként történik, hogy az egyesület kézzel vagy géppel előírt, előnyomott vagy nyomtatott neve alatt a képviseletre jogosult személy(ek) hiteles aláírási címpéldányunknak megfelelően saját nevüket aláírják.

 

3./  Az egyesület célja és feladata

Felnőttek és gyermekek – családok – szabadidős és sport tevékenységének összefogása, olyan programok keretében, ahol főleg a gyermekek érdeklődését figyelembe véve, de minden korosztály számára tartalmas egészségmegőrző, mozgásra ösztönző kirándulásokat, túrákat, táborokat, sportversenyeket szervezünk természeti, környezeti és kulturális értékeink megismertetése keretében, különös figyelemmel védelmük aktív elősegítésére.

Az egyesület a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. tv. 26. § c./ pontjában felsoroltak közül az alábbi közhasznú tevékenységet folytatja:

4. Nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés

14. Sport, a munkaviszonyban és a polgári jogi jogviszony keretében megbízás alapján folytatott sporttevékenység kivételével

 

Az egyesület lehetőségeihez mérten gondoskodik sporteszközök beszerzéséről, outdoor és egyéb sportprogramok szervezéséről és lehetővé teszi tagjai, illetve bármely érdeklődő számáraaz azokon való részvételt. A nem egyesületi tagok részére az egyesület az interneten, saját honlapján rendszeresen közzéteszi programjait, melyekre előzetes telefonos bejelentkezés alapján biztosítja a részvétel lehetőségét.

Az egyesület kapcsolatot tart különböző társadalmi szervezetekkel és nemzetközi kapcsolatok kiépítésére törekszik sportrendezvények szervezésén keresztül.

Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, politikai pártoknak vagy szervezeteknek támogatást nem nyújt, és ilyen szervezetektől politikai kötődést jelentő támogatást nem fogad el.

 

 

II.

TAGSÁGI VISZONYOK

1./ Az egyesület tagja az alábbiak figyelembe vételével mindazon természetes és jogi személy,valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete lehet, aki a belépési nyilatkozatával egyidejűleg az egyesület alapszabályát elfogadja és a tagdíjat rendszeresen fizeti.

Az egyesület tagsága

A)  rendes tagokból,

B)  pártoló tagokból,

C)  tiszteletbeli tagokból áll.

 

A) Az egyesület rendes tagja csak természetes személy lehet.Az egyesület rendes tagja, az egyesület legfőbb szervének (közgyűlés) ülésén 1 (egy) szavazattal rendelkezik.

 

Az egyesület rendes tagjainak jogai:

• részt vehetnek a közgyűlésen, és azon tanácskozási, indítványozási és szavazati jogot gyakorolhatnak;
• bármely egyesületi tisztségre választhatnak és megválaszthatóak, az egyesület képviselőjévé azonban csak a 18. életévét betöltött tag választható;
• ők és közös háztartásban élő családtagjaik jogosultak részt venni az egyesület rendezvényein és igénybe vehetik az egyesület által nyújtott kedvezményeket, rendszeres sporttevékenységet folytathatnak;
• ők és közös háztartásban élő családtagjaik használhatják az egyesület rendelkezésére álló sporteszközöket, sportfelszereléseket;
• az egyesület neve alatt részt vehetnek sportversenyeken;
• az egyesület működésével, tevékenységével összefüggésben tájékoztatást kérhetnek.

 

Az egyesület rendes tagjainak kötelességei:  

• az egyesület alapszabályát és belső szabályzatait, valamint az egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani;
• az egyesület célját és szellemiségét tiszteletben tartani;
• kötelesek teljesíteni az egyesület tevékenységével kapcsolatban önként elvállalt feladataikat, és tőlük elvárható módon elősegíteni az egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
• rendszeres sporttevékenységet folytatni;
• megóvni az egyesület eszközeit, felszereléseit;
• mindenkor sportszerű magatartást tanúsítani;
• sportversenyeken az egyesületet a legjobb tudásának megfelelően képviselni;
• kötelesek a tagdíjat határidőben befizetni.

 

B) Pártoló tag lehet minden olyan magyar és külföldi természetes és jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezete, aki az egyesület munkájában aktívan nem kíván részt venni, de azt erkölcsileg és anyagilag támogatja.

 

C) Tiszteletbeli tag lehet minden olyan természetes személy, akit szellemi vagy anyagi hozzájárulása alapján a közgyűlés arra méltónak talál és megválaszt, és aki a tagsággal járó kötelezettségeket elfogadja.

A közgyűlés határozattal mentesítheti a tiszteletbeli tagot a tagdíjfizetési kötelezettség alól.

 

A pártoló és tiszteletbeli tagok jogai különösen:

• az egyesület rendezvényein való részvétel;
• az egyesület sporteszközeinek és létesítményeinek használata;
• javaslattételi és észrevételezési jog az egyesület működésével kapcsolatosan;
• az elnökség megbízásával foglalkozásokat vezethet és elláthat technikai feladatokat.

 

A pártoló és tiszteletbeli tagok kötelességei különösen:

• az egyesület Alapszabályának belső szabályzatainak, határozatainakbetartása;
• az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi, anyagi támogatása;
• sportszerű magatartás tanúsítása;
• pártoló tagsági díj fizetése.

 

A pártoló és tiszteletbeli tagok tisztségre nem választhatóak, szavazati joguk nincs, egyebekben jogaik és kötelességeik megegyeznek a rendes tagokéval.

 

A jogi személyek és ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei képviselőik útján, a magánszemélyek pedig személyesen gyakorolják jogaikat. A természetes személy egyesületi tag jogai személyhez kötöttek, azokat írásbeli meghatalmazás alapján más nem gyakorolhatja.

 

2./ Az egyesületbe való ki- és belépés önkéntes. A tagsági viszony felvétellel, tiszteletbeli tagság esetén megválasztássalés a tagság elfogadásával keletkezik. A belépési és kilépési nyilatkozatokat az elnökséghez kell címezni, amely a tagfelvételről és a kilépésről dönt. Az új tag felvétele az alapszabály megismerése és a belépési szándék kinyilvánítása után, az elnökség egyhangú igenlő szavazatával lehetséges. Kizárt taggal két naptári éven belül nem lehet új tagsági jogviszonyt létesíteni. A tagdíj fizetését elmulasztó tag tagsági jogviszonya a elnökség határozata alapján, legfeljebb a következő közgyűlésig az arra irányadó szabályok szerint felfüggeszthető.

 

3./ A tagsági viszony megszűnik:

• a tag kilépésével;
• a tag halála vagy jogutód nélkül történő megszűnése esetén;
• kizárással;
• az egyesület megszűnésével.

 

A kilépési szándékot a hónap 15. napjáig, írásban kell bejelenteni az elnökségnek. Ennek elmulasztása esetén a tag köteles a következő havi tagdíjat is kifizetni az egyesületnek.

 

A tagdíjbefizetés elmulasztása nem vezet automatikusan a tagsági jogviszony megszűnéséhez. Amennyiben a tag tagdíját az esedékességtől számított 15 napon belül elmulasztja megfizetni, az elnökség írásbeli felszólítással felhívja a tagdíjhátraléknak a felszólító levél kézhezvételét követő 8 napon belül történő rendezésére. Ha a tag a számára biztosított póthatáridőben sem teljesíti tagdíjfizetési kötelezettségét, az elnökség határozattal felfüggesztheti a tagsági jogviszonyát. A felfüggesztés időtartama alatt a tag nem gyakorolhatja a tagsági jogviszonyából eredő jogokat. A felfüggesztő határozatot követő közgyűlés dönt a tag kizárásáról, ha az a tagdíj hátralékát ezen időpontig nem rendezi.

 

A tag halála esetén a tagdíjfizetési kötelezettség megszűnik, de a már befizetett díjak nem követelhetők vissza. A tag örököse, illetve a megszűnt tag jogutódja az egyesületbe az általános szabályok szerint jogosult belépni.

Az egyesületből kizárható az a tag, aki a tagdíj befizetését elmulasztja, az alapszabályban foglaltakat megsérti, az egyesület működését akadályozza, illetve veszélyezteti. A kizárásról a közgyűlés indokolt határozattal dönt, de a kizárás okának fennállása esetén az elnökség jogosult az illető tag tagsági viszonyát a következő közgyűlésig indokolt határozattal felfüggeszteni.

 

Az egyesület szerveinek törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomásszerzést követő 30 napon belül – bíróság előtt megtámadhatja.

 

 

 

 

III.

AZ EGYESÜLET SZERVEZETE ÉS TISZTSÉGVISELŐI

 

 

Az alakuló közgyűlés az egyesület szervezeti rendszerét az alábbiak szerint alakította ki, illetve fogadja el.

 

1./ Az egyesület szervei:

1.1. Közgyűlés,

1.2. Elnökség,

1.3. Ellenőrző Bizottság.

 

 

1.1. A közgyűlés

Az egyesület legfőbb döntéshozó szerve a közgyűlés, melynek ülései nyilvánosak.

 A közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal, legkésőbb május 31. napjáig össze kell hívni. A közgyűlést akkor is össze kell hívni, ha azt a tagok legalább egyharmada az ok, cél és a napirend megjelölésével kéri, továbbá ha azt az ellenőrző bizottság indítványozza.

A rendes közgyűlés időpontját, a fentiek figyelembe vételével az elnökség állapítja meg. A közgyűlés helyéről, idejéről és tervezett napirendjéről az elnökség legalább a közgyűlés tervezett időpontja előtt 15 nappal, írásbeli meghívó útján értesíti a tagokat, mellyel egyidejűleg a meghívó egy példányát az egyesület hivatalos honlapján is közzéteszi.

 

A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Ha a közgyűlés eredeti időpontjában nem határozatképes, akkor azt 14 napon belül, az eredeti meghívóban ismertetett napirenddel ismét össze kell hívni. Az ily módon összehívott közgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes, erre a tagok figyelmét a meghívóban fel kell hívni.

 

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

1. az alapszabály megállapítása, elfogadása, módosítása;
2. az egyesület munkatervének, eseménynaptárának megvitatása és jóváhagyása;
3. az éves költségvetés meghatározása, az éves beszámoló elfogadása;
4. a közhasznúsági jelentés elfogadása;
5. az elnökség beszámoltatása, éves beszámolójának elfogadása;
6. a tagdíj mértékének és befizetése módjának meghatározása;
7. az egyesület megalakulásának, feloszlásának, más egyesületekkel való egyesülésének kimondása, szövetségbe történő belépés elhatározása;
8. az egyesület tisztségviselőinek megválasztása, visszahívása és díjazásuk megállapítása;
9. az 5.000.000, Ft-os értékhatárt meghaladó jogügyletek engedélyezése;
10. az elvégzendő és elvégzett feladatok megvitatása és jóváhagyása, az egyesületi munka tartalmi tervezése;
11. minden olyan feladat, amelyet jelen alapszabály vagy jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

 

A közgyűlés határozatait nyílt szavazással, általában egyszerű szavazattöbbséggel hozza. Az a) és g) pontokban egyhangú, a c), d), f), h), i) pontokban foglalt ügyekben kétharmados szótöbbséggel hozott határozat szükségeltetik. Szavazategyenlőség esetén az egyesület elnökének szavazata dönt.

 A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ptk. 685. § b) pontja), élettársa a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

 

A közgyűlésen az alkalmanként megválasztott levezető elnök elnököl.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, időpontját, a megjelenteket, a napirendi pontokat, az elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, a hozott határozatokat, azok időpontját és hatályát, a határozatot támogatók és ellenzők számarányát. A jegyzőkönyvet a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető írja alá, valamint azt a közgyűlésen résztvevő két tag aláírásával hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz minden esetben csatolni kell a jelenléti ívet, mely tartalmazza a jelenlévők nevét, lakcímét és aláírását. A jegyzőkönyv másolatát az egyesület elnökénél történt előzetes bejelentés alapján az egyesület bármely tagja megtekintheti és költségtérítés ellenében arról másolatot kérhet.

A közgyűlésen hozott határozatokat be kell vezetni a Határozatok Könyvébe.

 

 

 

 

1.2./ Az egyesület elnöksége

Az egyesület operatív működéséért felelős szerve az elnökség.

Az elnökség három tagból áll:

• elnök,
• elnökhelyettes,
• titkár.

 

Az elnökség feladata, jogkörei:

• irányítja az egyesület munkáját a két közgyűlés közötti időszakban,
• előkészíti és összehívja a közgyűlést,
• éves program (munkaterv és eseménynaptár) készítése,
• az egyesületi költségvetés, az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés kidolgozása,
• az egyesület működéséhez szükséges pénzügyi források felkutatásatagdíjfizetés elmulasztása esetén a tag felszólítása, tagsági viszonyának szükség szerinti felfüggesztése,
• döntés tagfelvétel és az egyesületből való kilépés ügyében,
• az egyesület pártoló tagságának megszervezése,
• az egyesületi foglalkozásokon, rendezvényeken a balesetvédelmi és más biztonsági előírások betartatása,
• kapcsolattartás más egyesületekkel,
• javaslattétel az egyesület tiszteletbeli tagjának(tagjainak) személyére,
• egyéb, jelen alapszabályban az elnökség hatáskörébe tartozó feladatok ellátása.

 

Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség legalább negyedévente ülésezik. Ezen kívül az elnökség ülését össze kell hívni, ha azt valamelyik elnökségi tag az ok és a cél megjelölésével kéri. Az elnökség ülését az elnök hívja össze írásban, a napirend közlésével. Az elnökség határozatképes, ha ülésén valamennyi tagja jelen van. Az elnökségi ülésen javaslattételi és tanácskozási joggal az ellenőrző bizottság tagjai is részt vehetnek. Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell vezetni, melyre a közgyűlési jegyzőkönyv szabályai irányadók azzal, hogy azt az elnökség valamennyi tagjának alá kell írni. Az elnökség által hozott határozatokat be kell vezetni az – Közgyűlési Határozatok Könyvétől különböző – Elnökségi Határozatok Könyvébe.

A hozott határozatokról az érintetteket a határozat meghozatalát követő 8 napon belül, írásban értesíteni kell.

Az elnökség határozatait nyílt szavazással, a tagsági viszony felfüggesztése és tagfelvételi ügyekben egyhangú, egyéb esetekben egyszerű szótöbbséggel hozza.

 Az elnökség maga állapítja meg munkatervét és ügyrendjét.

 

 

Az elnökség tagjait, mint az egyesület tisztségviselőit a közgyűlés választja meg, kétharmados szótöbbséggel, 5 éves időtartamra. A tisztségviselők újraválaszthatóak.

Az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének bármely magyar állampolgár, továbbá letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár tagja lehet, amennyiben a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva.

Nem lehet tisztségviselő, aki olyan más közhasznú szervezetben töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, mely az adózás rendjéről szóló törvény[1] szerint köztartozását nem egyenlítette ki, a közhasznú szervezet megszűnését követő két évig. Nem tölthet be tisztséget továbbá, aki sportegyesületnél elnökségi tag, illetve sportvállalkozásnál vezető tisztségviselő volt az annak megszűnését megelőző három évben, feltéve, hogy a sportszervezetet felszámolták. A tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

Az egyesületben betöltött tisztség megszűnik:

• felmentéssel,
• visszahívással,
• lemondással,
• elhalálozással,
• megbízatás időtartamának lejártával.

 

 

 

Az elnök

Feladata és hatásköre:

- az egyesület képviselete,

- a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása, előkészítése,

- az egyesület nyilvántartásba vételével, a közhasznúsági fokozat megszerzésével, a bírósági nyilvántartásban bekövetkezett adatok változásának átvezetésével kapcsolatos ügyintézés;

- a közgyűlési és elnökségi határozatok végrehajtása,

- irányítja az egyesület tevékenységét, gazdálkodását, utalványozási jogot gyakorol,

- beszámol az elnökségnek a negyedéves, a közgyűlésnek az éves tevékenységéről,

- vezeti az Elnökségi és a Közgyűlési Határozatok Könyvét, feljegyzi a döntéshozatal időpontját, a döntés tartalmát, hatályát, a szavazati arányokat, és azokat bárki számára megtekinthetővé teszi,

- vezeti és hozzáférhetővé teszi az egyesület egyéb (pl. tag, szponzori, pénzforgalmi) nyilvántartásait,

- egyéb, jelen alapszabályban az egyesület elnökének hatáskörébe utalt feladatok ellátása.

 

Az elfogadott éves beszámolót, közhasznúsági jelentést az elnöknél, a székhelyen kifüggesztett hirdetmény alapján, annak kifüggesztésétől számított 30 napon belül bárki megnézheti, és arról felvilágosítást kérhet, illetve másolatot készíthet. A közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30-ig az egyesület saját honlapján vagy a nyilvánosság számára más elérhető módon közzéteszi.

Az egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratai az egyesület elnökének történt előzetes bejelentés alapján bárki megtekintheti és arról saját költségén másolatot készíthet.

 

 

 Az elnökhelyettes

Az elnökhelyettes az elnök munkáját segíti, illetve annak akadályoztatása esetén ellátja az elnök feladatait.

Az elnökhelyettes jogosult:

• a titkárral együttesen az egyesület képviseletére,
• a titkárral együttesen az utalványozási jog gyakorlására.

 

 

Az egyesület titkára

Az egyesület napi gazdálkodásával összefüggő háttértevékenységek ellátásáról gondoskodik.

A titkár jogosult:

• az elnökhelyettessel együttesen az egyesület képviseletére,
• az elnökhelyettessel együttesen az utalványozási jog gyakorlására.

 

 

1.3./ Az Ellenőrző Bizottság

Az egyesület működését és gazdálkodását az ellenőrző bizottság ellenőrzi, mely három tagból áll. A tagok maguk közül, egyszerű többséggel elnököt választanak.

A bizottság köteles ülését legalább negyedévente összehívni. Ülését akkor is össze kell hívni, ha a bizottság valamely tagja az ok és cél megjelölésével azt indítványozza.

A bizottság tevékenységéről a közgyűlésnek tartozik beszámolni.

 

Feladata és hatásköre:

• az egyesület gazdálkodásának, a tagsági díjak, szponzori támogatások és egyéb bevételek, az egyesület pénzügyeinek ellenőrzése,
• az egyesület költségvetésének, illetve beszámolójának előzetes véleményezése, és annak a közgyűlésen történő ismertetése,
• a számviteli és a bizonylati fegyelem ellenőrzése, az egyesület jogszabályoknak megfelelő működésének ellenőrzése.

 

Az ellenőrző bizottság tagjai jogosultak feladatuk ellátása érdekében az egyesület iratait megtekinteni, a tisztségviselőktől felvilágosítást kérni. Amennyiben a bizottság az egyesület működése során szabálytalanságot észlel, haladéktalanul javaslatot tesz az elnökség számára annak megszüntetése érdekében, illetve amennyiben szükséges köteles a közgyűlés összehívását kezdeményezni. Az ellenőrző bizottság tagjai tanácskozási és javaslattételi joggal részt vehetnek az elnökségi üléseken és a közgyűlésen.

 

Az ellenőrző bizottság tagjainak megválasztására, visszahívására, díjazásuk megállapítására, a tisztség megszűnésére, valamint az összeférhetetlenségi szabályokra az elnökségnél elmondottak az irányadók.

 

 

 

 

IV.

AZ EGYESÜLET VAGYONA ÉS GAZDÁLKODÁSA

 

Az egyesület vagyonát a befizetett tagdíjak és egyéb bevételek képezik.

Az egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik.

 

Az Egyesület bevételei különösen:

• tagsági díjak,
• pályázati bevételek,
• természetes és jogi személyek támogatása,
• rendezvény és reklám bevételek,
• tanfolyami díjak,
• gazdasági és vállalkozási tevékenységből származó bevételek,
• versenyek, sport és életmódtáborokból befolyó bevételek,
• egyéb bevételek.

 

Az Egyesület fő kiadásai:

• az egyesület működési költségei,
• a személyi kifizetések,
• rendezvények, versenyek és táborok kiadásai,
• reklámdíjak,
• felszerelések vásárlása,
• reprezentációs költségek,
• bérleti díjak
• támogatások.

 

 

Az elnökség mindenkori feladata a pénzügyi források felkutatása, és a gazdasági lehetőségek megragadása az egyesület céljainak megvalósítása érdekében. A kifizetések az elnök, illetve a két utalványozásra jogosult elnökségi tag együttes aláírása alapján teljesíthetők.

 Az egyesület bevételeiből önállóan gazdálkodik. Tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok a tagdíj megfizetésén túl saját vagyonukkal nem felelnek.

Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja. Az egyesület a cél szerinti tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönülten tartja nyilván.

Az egyesület céljai mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat. Az egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogkör gyakorlására az elnökség jogosult. A tisztségviselők és az alkalmazottak tiszteletdíját, illetve munkabérét a közgyűlés állapítja meg, az alkalmazottak foglalkoztatásáról az elnökség dönt.

Az egyesületre - a végelszámolásra vonatkozó rendelkezések kivételével – a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait kell alkalmazni.

 

V.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

 

 

1./ Az egyesület megszűnik:

• ha a közgyűlés az egyesület feloszlását kimondja,
• más egyesülettel vagy társadalmi szervezettel való egyesüléssel (beolvadás),
• ha a bíróság feloszlatja, vagy megszűnését megállapítja.

 

2./ Az egyesület vagyonának felhasználásáról egyesüléssel való megszűnése esetén az egyesülést elhatározó közgyűlési határozat rendelkezik. Bírósági feloszlatás esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű sportcélra kell felhasználni. Egyéb esetekben a tagok vagyoni hozzájárulásuk arányában részesednek az egyesület vagyonából.

 

3./ Az egyesület tisztségviselői kötelesek a tagok részére az egyesület működésével, tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást annak kérésétől számított 30 napon belül, írásban megadni.

 

4./ A egyesület a bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. Az egyesület tevékenységét csak a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedésének napján kezdheti meg.

 

5./ Az alapszabályban nem részletezett kérdésekben a társadalmi szervezetekre vonatkozó jogszabályokat, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény, a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény, a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény és a Ptk. idevonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

 

 

 Záradék

 

 

 Jelen alapszabályt a „MONÉ” Mozogj és Nézz Sport és Szabadidő Közhasznú Egyesület alakuló közgyűlése 2005. 05.19-én elfogadta.